7.Fejezet

Sziasztok Drágáim!
Meghoztam nektek ajándékba a következő fejezetet :)
Remélem örültök neki.
Holnap írok kémia téma zárót de tojom le nagy ívben,nem kötőt le valahogy.
Köszönöm a komentet és a tetsziket az előző részhez :)
Puszaaa Fanni :)

*Liam*

,,Alig kaptam levegőt, egész lényem meghajolt szépsége előtt. Szeméből őszinteség sugárzott, mosolya lecsillapította a bennem lévő nyugtalanságot. Finom vonásainak láttán meg akartam őt védeni saját magamtól. Egy pillanatra gyengédséget éreztem közöttünk."

-Nekem tudod hogy bármit elmondhatsz...-simított végig a hátamon. A torkomban hatalmas gombóc ült.

-Emma már elég régóta el akarok mondani neked valamit...-kezdtem ......a tenyerem izzadt és a szívem is vadul vert. Mi lesz ha én elmondom neki az érzéseimet és ő nem érez semmit irántam. Tudom hogy mostanában eléggé furcsán viselkedtem vele a féltékenységem miatt, de nem tehettek mást. A legrosszabb ami történhet hogy nem szerelmes belém és a barátom sem akar többé lenni. Ezt nem bírnám ki, szűkségem van rá, mint a halaknak a vízre. Hu de költői lettem hirtelen, a szerelem az oka. Teljes szívemből beleszerettem az én kiskori barátomba. Ha ezt a fiúk megtudnák mire készülők éppen, azt mondanák nem vagyok normális. De megéri ezt nekem?! Megéri tönkretenni egy pár pillanat alatt egy hosszú barátságot?! Összeveszni az egyik legjobb barátoddal mert visszanyúltad a csaját?! A válasz erre NEM lenne,de én hülye barom megtettem. Emma bátoritoan mosolygott rám. Ha nem néztem volna bele a gyönyörű szemeibe akkor nem nyögtem volna ki.

-Szeretlek!- mondtam és lehunytam a szemem.

-Én is téged! - felelte és hozzám bújt. Remek ő félre értette a mondani valómat. Most vallottam be neki hogy szeretem és ő ezt nem úgy fogja fel. Léptek zaját lehetett hallani amihez később alakok is társultak. A srácok voltak azok. Niall értetlenül nézte ahogy Emma hozzám bújva pihenteti a fejét a mellkasomon.

-Ti meg mit csináltok itt ketten megint?-kérdezte karba tett kézzel. Még szép hogy távol akar minket tartani most Emmától. Hisz Niall baba végre megtalálta álmai nőjét aki majd hozzámegy feleségül és szül neki egy rakat kis ír manót. Pff csak ezt én nem fogom hagyni. Megteszek minden tőlem telhetőt hogy Emma az enyém legyen CSAK AZ ENYÉM ! 

-Semmit csak beszélgettünk egy kicsit Liamel.-válaszolt Emma mosolyogva barátja felé. Niall felsegítette a földről és magához szorította. Ezt direkt csinálja velem?! Bár inkább csak ölelgesse mint hogy csókolozon vele. Késő,elkiabáltam magam. Egy hatalmas nyelves csókot adott neki. Louis a vállamra tette a kezét és megrázta a fejét. Az egyetlen akinek elmeséltem hogy mit érzek valóban Emma iránt az Louis barátom.

-Na elég legyen már ti galambocskáim! - szedte őket szét Louis és hálásan bólintottam neki. Válaszul csak kacsintott egyet.

-Menjünk haza éhes vagyok!-kiabálta Niall és Emmát kézen fogva elindult a kunyhó irányába. Mi is elindultunk ám a terasz ajtóban Zayn hozzám szólt.

-Liam beszélhetnénk?!-ragadta meg a karomat.

-Persze haver,mi van? - kérdeztem elővettem az anyáskodó szerepemet. Intett a hinta ágy felé hogy üljek le.

Leültem Zayn mellé és ő előhúzott egy szál cigarettát. Néztem ahogy a szájába veszi és meggyújtja. Nagyot szívott bele a káros anyagba és a füstöt hangosan kifújta.

-Mi bajod van mostanában ?! Teljesen kifordultál önmagadból! Valami gond van Daniellel? Ha nem mondasz el nekünk semmit akkor ne is várd hogy segítsünk megoldani a dolgot.-nem tudtam hogy mondjam-e el Zaynek hogy mi a helyzet. De jó lenne valakinek elmondani a dolgokat.

-Tudni akkarod mi van?! Az van hogy szakítottam Daniellel az első napon amikor idejöttünk. A délután folyamán idejött és a kocsim hátsó ülésén lefeküdtünk. De valamiért más pasas nevét mondta és szakítottunk. Aznap este találkoztam Emmával aki a régi nagy szerelmem volt, és most megint fellángoltak bennem az érzések. A felszínre törtek és mikkor már az enyém lehetne Niall lenyúlja előlem. Na tömören ennyi a bajom.-hadartam mérgesen. Zayn álla szó szerint leesett. Egy kicsit emésztette a dolgokat mielőtt megszólalt volna. 

-Liam ezzel rendesen megleptél. De ha szereted Emmát akkor miért nem mondod meg Niallnek? Akkor nem élte volna bele magát ebbe a kapcsolatba. Most viszont már elégé késő lenne elmondani neki, meg már a rajongóink is tudnak mindent róluk.-a kezem ökölbe szorult és nem bírtam tovább hallgatni és bementem. Emma szokás szerint Niall mellett ült. Futólag rá néztem és mosolyogtam kicsit.

-Emma gyere ki kicsit!-jött Zayn hangja odakentről és a frász jött rám hogy mit akar vajon tőle most.

*Zayn*

Nem hagyhatom hogy Liam szenvedjen azzal hogy Niall és Emma örökösen nyalják falják egymást, a barátom szeme láttára. Kénytelen leszek elbeszélgetni a párocskával. Bírom Emmát, nagyon kedves lány. De most hogy tudom hogy Liam mit érezz iránta kénytelen leszek egy fejmosást tartani .

Ki kell nyísam a szemeit hogy lássa hogy Liam többet érez iránta holmi barátságnál. Finoman kell vele bánjak és mégis el kell mondanom neki a dolgokat.

-Emma gyere ki egy kicsit! - szóltam be a házba. Ő mosolyogva jött ki de a mosolya el is tűnt amint meglátta a komoly fejemet .

-Igen Zayn?-kérdezte ő is elkomolyodva.

-Tudom hogy ebhez sincs semmi közöm és hidd el nem szeretem beleütni más dolgaiba az orrom de ezt muszáj megbeszélnem veled.-mondtam és beleszívtam a dohányomba.

-Mit kell megbeszélj velem?-kérdezte nagyot nyelve.

-Emma,nem tudom hogy észre vetted-e már hogy Liam mit érez irántad mert többet mint a barátja iránt és ez bunkóság is tőlem a barátommal szemben hisz nem kéne elmondjam...főleg nem neked,de nem bírom nézni ahogy csendesen szenved miattad!-hadartam gyorsan mérgesen.

-Nem értem hogy mirről beszélsz Zayn!-motyogta halkan.

-Nem érted,most komolyan?!-kiabáltam fel.-Hát nem tűnik fel hogy Liam szerelmes beléd?! Csak mikkor épp be akarná neked valamit beijed.-a hangom elégé éles volt.

-Ezt te honnan a fenéből veszed?-rázta meg a fejét.

-Ő mondta az imént itt kint. De jól figyelj Emma én nem akarlak bántani de ne játssz az érzéseivel, mert amikor hozzábújsz vagy átöleled ő azt hiszi hogy te is szereted őt.-tettem hozzá valamivel gyengédebben.

-Jó nem fogok vele játszani ne félts,ha kell nem is foglalkozok vele egyáltalán. -kiabálta és elrohant. A többiek kirohantak és értetlenül nézték Emma távolodó alakját akár csak én.

*Emma*

 Fájt amit Zayn mondott nekem, de Liam is miért pont most érzi azt irántam amit én jó pár éve éreztem ő iránta.Egyenesen haza rohantam és teraszon Naomi ült és aggódva nézett rám.

-Emma mi történt?-kérdezte és közelebb jött hozzám.

A fejemmel intettem az erdő felé hogy kicsit sétáljunk.

Pár perc után leültem egy kidőlt fára ami padot képezett az út szélén.

-Zayn lecseszte a fejemet hogy én mit szórakozok Liamel, mert Liam elmondta neki hogy szerelmes belém és én ekkor fogtam magam és elrohantam. De nem értem Liamet hisz régen én is szerettem őt de ez az érzés valahogy elmúlt bennem és én most Niallel járok nem pedig vele.-a fákat néztem közben nem mertem Naomi tágra nyílt szemeibe belenézni.

-Beszéltél róla már Liamel?-tette fel a kérdést és én pedig csak fejet ráztam.-Szerintem kérdezd meg őt is ne higgy el mindent Zaynek.-simított végig kezemen barát nőm.

-Oké megpróbálok beszélni vele de ma este itt alszok a szobámban,nincs kedvem visszamenni.

-Rendben akkor gyere menjünk be.-mondta Naomi és a kezemet fogva visszamentünk a házba.

Odabent lefürödtem és sokáig álltam a víz alatt. Hagytam hogy a víz lemossa a sós könnyeimet.

Magamra tekertem a törülközőmet és a szobámba mentem. Belebújtam a pizsamámba és az ágyamba feküdtem. Már majdnem elaludtam mikkor az ajtómon kopogtatott valaki.

-Búj be Naomi!- kiabáltam ki neki. Nem értem miért kopog,hisz tudja hogy nyugodtan bejöhet. De a fejemet rögtön felkaptam a párnáról mikkor megláttam hogy ki az. Letöröltem a könnyeimet és visszatettem a fejem a párnámra.

-Nem zavarlak?-kérdezte és becsukta az ajtót.

-Mit akarsz?!-feleltem bunkón. Nagyot sóhajtott.

-Emma én nem mondtam Zaynek hogy beszéljen veled, és nem is bízok benne ezek után. De csak nekem akart jót.-felelte az ágy végéből.

-Liam kérlek most menj el!-mondtam neki és csak azt vettem észre hogy becsapja az ajtót és elment.