25.Fejezet / Strong bane /

Sziasztok drága egyetlenjeim!
Itt az új rész.
Köszönöm a pipákat és a komikat.
Jó olvasást!
Puszaaa
Fanni

*Emma*

Idegesen nyúltam a kilincs után hogy az esőben várakozó barátainkat be engedjem a meleg otthonunkba. Ma este jött el az idő hogy tudassuk a többiekkel is a jó hírt. 1 hónap telt el hogy elárultam Liamnek is. Az említett személy pedig örökösen körülöttem forgott és vigyázott rám. Még a terhességem legelső szakaszában el lát minden égi jóval akkor mi lesz a vége felé? Persze ez nem panaszkodásnak szántam; nehogy valaki félre értsen. Jól esik a törődése. Csak kicsit úgy érzem megfújt.
Mosolyogva üdvözöltem mindenkit és egyenként átöleltem őket. Talán Niallnél egy kicsit többet időztem mint kellet volna. De nem látszott rajta hogy zavarta volna.  Naomi cinkosan rám kacsintott amikor az asztalhoz ültünk. Niall reakciója miatt vagyok ideges a legjobban. Pedig neki semmi köze hozzá, mert ránk tartozik Liammel csak. Liam megszorította a kezem az asztal alatt. Az ujjainkat össze fontuk és kézfejemen körözött a hüvelyk ujjával. Mindenki neki látott az evésnek. Laza csevegés folytatott mindenki és a hangulat is jó volt. Ahogy közeledet a desszert feltálalása, annál jobban nőt bennem a feszültség is. Azt találtuk ki drága barátommal hogy a tortára rá lesz írva hogy terhes vagyok. Tudom egy kicsit túlzás de ennél jobbat nem tudtunk. Ahányszor rá néztem a velem szemben ülő szőke hajú srácra a szívem annyiszor szorult el. A szemeiben nem láttam csillogást egyáltalán. Valami bántja odabent tudom. A fájdalma oka pedig nem más mint én vagyok. Szívem szerint klónoznám magam hogy vele is lehessek. De ez lehetetlen. Micsoda hülyeségeket beszélek itt össze vissza. Én Liamhez tartozom már és az ő gyerekét hordom a szívem alatt. Niallnek tovább kell lépnie és nem sajnátathassa tovább magát. Legalábbis ne előttem. A tányéromon lévő ételt piszkálgattam a villával. Össze fogom törni a szívét ismét, de Demi itt van és itt lesz neki hogy megvigasztalja majd. Oldalra pillantottam és egy mogyoró barna szempár figyelt rám aggódva. Közel hajolt hozzám és egy puszit nyomot az arcomra.
- Ne törődj vele, a többiek boldogok lesznek higgy nekem.- súgta a fülembe. Az egész testem liba bőrös lett. A lehelete súrolta az arcomat. Azokban a mogyoró barna szemekben meg valóságosan elveszek. Mindig tudja hogy hogyan terelje el a gondolataimat. Zayn és Louis valami viccet meséltek de nem igazán figyeltem oda. A vacsora elfogyasztása után átvonultak a többiek a nappaliba amíg én a tányérokat össze szedtem. Azonban nem voltam egyedül a konyhában. Niall toporgott az ajtóban idegesen. Halványan rá mosolyogtam majd a tányérokat a mosogató gépbe helyeztem. Érdeklődve figyelte a mozdulataimat. 
- Minden rendben van Niall?-kérdeztem bátran. Vállat vont és biccentet egyet a fejével. Kérdőn pislogtam rá mert nen egészen tűnt úgy mintha jól lett volna. Megköszörülte a torkát és számomra egy elég kínos kérdést tett fel.
-Ugye nem azért vagyunk mi mind itt hogy csak simán vacsorázunk?-kérdezte én pedig lefagytam. Valószínű észre vette rajtam hogy ideges vagyok. A fejemet hajszálnyira megráztam.- Valahogy sejtettem.-sóhajtott keservesen. A látványától a szemem könnyekkel telt meg. Elfordultam hogy véletlenül se lássa meg.-Megkérte a kezedet,igaz? Erős vagyok el tudom viselni.-motyogta.
-Dehogy kérte meg a kezem. Butaságokat beszélsz Horan!-horkantam fel.
-Biztos? Nem akarom hogy hozzá menj Emma. Szeretlek még mindig! Én is boldoggá tudnálak tenni mint ő. Mindig csak rád gondolok és sokszor aludni se tudok. Tudom hogy ez mind nyálasan hangzik egy pasi szájából de ez az igazság. Elterveztem szinte az egész életemet de veled együtt. Azt akarom hogy majd egy nap nekem szülj édes kis babát és ne neki. Boldog életünk lehetne nekünk is.- hadarta. Nem kell mondjam hogy el sápadtam a baba említésére és az egészre. Nem érezhet így irántam. Nem helyes. Egyáltalán nem. Jobb ha helyre teszem a buksijában a dolgokat.
-Niall én Liamet szerettem. Fogad el végre. Nem bírom ezt a szerelmi háromszöget. Ha megkéri a kezem akkor természetesen igent fogok neki mondani ha tetszik ha nem. Neked ott van Demi, a barátnőd. Majd ő szülni fog neked cuki Ír babákat. Mert én valóban szülni fogok hónapok múlva, de nem neked.- hadartam és kivonultam a nappaliba. Niall pedig döbbenten állt tovább a konyhában. Leültem barátom mellé aki magához vonva átölelt. Niall pár perc múlva kijött és csatlakozót hozzánk. A tekintetével került minket és Demi mellett helyet foglalva kezdett el unottan játszani a lány hajával. Én mosolyogva hallgattam a többi négy srác sztoriját. Hülyeség volt némelyik de be kell valami vicces.  Például hogy egyszer kivasalták Harry haját, aki utána sírni kezdett. Megnéztem volna hozzá az arc kifejezését is. Perrie is mesélt kicsit Zaynről hogy milyen hisztis mikor szétmegy a haja.
-Eszünk sütit?-kérdezi Niall hirtelen. Érzem hogy direkt csinálja hogy minél elöbb elmondjuk a többieknek. Ha a közmondás igaz volna ,,ha a szemével ölni tudna.." akkor az Ír manó már alulról szagolná az ibolyát. A szememmel villámokat szórok felé de ő csak lazán vigyorog.
-Persze.-motyogom bátortalanul. Liam megszorítja a kezem biztatás képen. A gyomromban pillangók seregét érzem az idegesség miatt. Csak legyek már túl rajta. A desszertes tányérokat kiszedem a helyéről majd egy helyben toporgok. A síró görcs kerülget már komolyan. Vajon hogy fognak reagálni? Biztos ki nevetnek hogy 20 éves létemre felcsináltak. Nem ők rendesek. Ahogy Liam is mondta már vagy ezerszer , örülni fognak. 
-Hé Emma! Gyere és ne félj.-puszit bele a hajamba Liam. Kivette a hűtő szekrényből a tortát majd megindult az ebédlő felé. Megvárta amíg lerakom a többiek elé a tányérokat aztán a tortát középre rakta. Csendben leültünk és vártunk. A többiek nem nagyon figyeltek azonban mikor fel akarta vágni a tortát Harry akkor vették észre.
-Mi ez a szöveg?-kérdezte össze vont szemöldökkel. A többiek is elolvasták és szinte az álluk a padlót súrolta.
-Meglepetés!-motyogtam zavartan és éreztem hogy a vér az arcomba szökik.
-Babátok lesz? Jujjj ez annyira szuper!- sipított Perrie és Eleanor egyszerre. A srácok átölelték Liamet Niall kivételével. A lányok pedig nekem gratuláltak. Demi oldalba bökte Niallt hogy illedelmesen fejezze ki boldogságát ő is. Demi egészen aranyos lány. Jobban illik Niallhöz mint én. Felvágtuk a tortát és a srácoknak hála' az egész elfogyott. Niall arcáról semmit se tudtam leolvasni, ugyanis az arca valami furcsa maszkot öltött. Tudom hogy bántja a helyzet de majd csak megbarátkozik a gondolatai. Legalábbis nincs más választása. Az est további része gyorsan eltelt sajnos. Pedig élveztem hogy a barátainkkal tölthetek el egy estét. A hétvégére ki is találták  hogy mindegyikünk aludjon a  1D villában és csapunk egy jó kis hétvégét. Már alig várom.
Elköszöntünk a barátainktól majd  egy kis rendet varázsoltunk a konyhában és az ebédlőben egyaránt. Az esti tevékenységeket elvégezve feküdtünk el aludni. Már megszoktam hogy Liam mindig hozzám bújik, így most sem lepődtem meg. Egy puszit nyomot a hajamba, aztán mély álomba zuhantam.